~ 16. fejezet - Lost pub

Sziasztok! Mivel meglett a 4 komment itt is az új rész :) A következő fejezet ismét 4 komment után jön! Jó olvasást! xx

-De…. Amikor benyitottam rajta feküdtél!-mondta meglepődve. Mindhárman csapkodtunk a nevetéstől. Stef zavart meg minket.

-Látom jól szórakozik a kisasszony!-nézett rám szigorúan, mire mindenki elhallgatott.-Gyere a dolgozószobába, beszélni akarok veled!-ezzel el is ment.

-Umm. Stefan is benyitott. Meg akarta ölni a srácot, de leállítottam. Ő még mindig abban a tudatban él, hogy kislány vagy…

-Nee!-sóhajtottam, majd vonakodva ugyan de bementem a dolgozószobába.

-Szia!-köszöntem bizonytalanul.

-Te mégis mit képzelsz magadról?! Azt akartuk, hogy érezd jól magad… De nem így! Itt hemperegsz egy idegennel?! Úgy viselkedsz mint egy…. Óriásit csalódtam benned!-fordult el.

-Legalább tudnád, az igazságot! Miért nem kérdezel?! Inkább belém gázolsz azzal, hogy ribanc vagyok?! Én is csalódtam benned!-kiabáltam de mintha meg sem halotta volna. Ott állt értetlenül.-Stefan! Nem vagyok már 10 éves! Tudom, hogy mit akarok és jelen pillanatban Harry az amit mindennél jobban akarok!

-Nem érdemled meg a nevemet!-mondta szinte suttogva. Egy világ tört össze bennem amikor ezt kimondta. Sosem éreztem magamat ennyire… megbántottnak.

-Nem tudom elhinni, hogy ezt mondtad!-válaszoltam alig hallhatóan majd a könnyeimmel küszködve szobámba siettem. Azt sem tudja mi történt és, hogy mit érzek! Még sosem láttam ilyennek Stefant. Mérges volt és rettentően csalódott. Mégis mekkora lotyónak néz engem?! Rádöbbentem, hogy az elégedettség és boldogság az én életemben legfeljebb percekre létezik, és akkor is csak illúzió. Mindig van valami rejtett hiba, mely csak arra vár, hogy előbukkanhasson és mindent elrontson.

-Elmegyek!-jelentettem ki magamnak sírva. Kat anyukája biztosan megengedi, hogy ott aludhassak pár napig. Remélem… Bepakoltam egy-két ruhát egy táskába és kisírt szemekkel lesiettem a nappaliba, ahol Felicia és Kat síri csendben ültek.

-Kat aludhatok ma nállad?-kérdeztem szipogva.

-Stefan azt mondta, hogy nem érdemlem meg a nevét…-válaszoltam halkan.

-Mi?! Stefan!!!!-kiabálta idegesen Felicia majd elindult a dolgozószoba felé.

-Megyünk?-töröltem meg az arcom, mire Kat bólintott egyet.A Kat házához vezető út csendes volt és nyugodt. Mikor Katherine kinyitotta az ajtót én automatikusan a szobája felé vettem az irányt de megállított.
-Brooke! Mi vidítana fel?-kérdezte.
-Most hogy így mondod....Jól esne egy Sex on the beach...-mosolyogtam.
-Hát figyelj vannak ismerőseim akinek tuti bejönnél... Csak a tengerpartot kell valahogy megoldani de akár felhívhatjuk Harryt is....
-Én a koktélra gondoltam!-nevettem.
-Ja értem...Akkor válts emberi alakot és bulizzunk!!-kiabálta...Ezt szeretem benne! Mindig feltud vidítani. Előkotortam a táskámból pár göncöt és késznek nyilvánítottam magam. Nem sokkal később el is indultunk a Lost Pub-ba a törzshelyünkre. Szeretünk ide járni mert egyáltalán nem zsúfolt. Általában egy két-ember szokott iszogatni..Ahogy beléptünk az ütött-kopott ajtón csalódnunk kellett. Körülbelül 40 pasas perzselő tekintetével kellett találkoznunk. Sóhajtottam egyet majd a szememmel kutattam egy üres hely után. Mikor találtam egyet, megragadtam Kat kezét és odahúztam. Pár másodperc után egy nagymellű szöszi jelent meg hatalmas művigyorral az arcán.
-Hellóka! Mit hozhatok?-legszívesebben letörölném azt a vigyort...
-Két sex on the beach lesz! Vagy inkább négy!-mosolyogtam.
-Okéka! Hozom!-válaszolta vinnyogó hangon mire én megforgattam a szemeimet.
-Brooke! Mi bajod van? Majdnem kinyírtad a szemeddel...-nevetett Kat.
-Irritáló volt...a feje!-vallottam be nevetve.
-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk....Az ott Harry?-váltott át boldogból meglepettbe.
-Hol?

-Ott a pultnál...Úgy bámulja a szöszi műmellét mintha muszáj lenne...

-Bámulja csak...Nem vagyunk együtt!-mondtam nyugodtan, mintha ez semmiség lenne, de belül felrobbanok!-De az a ribanc végezhetné a munkáját és kihozhatná az italunkat!-álltam fel és idegesen és a pulthoz siettem.